Minden évben a nyarat és az őszt várom leginkább, de nálunk, a lakótelepen ez a néhány hónap a véget nem érő lakásfelújítások, átalakítások és javítások időszaka is egyben…

Úgy érzem, hogy az őrületes fúrások, faragások, vésések soha nem érnek véget. A  fúrógépek visító hangja váltakozik a légkalapácsok mély döngésével, amelybe plusz „élvezetként” az egész lakás beleremeg. A  teherautók percenként sípolnak, hogy mindenki tudja, éppen tolatnak. Amikor a hálószobám ablakai alatt végigdübörögnek az állványzat szerkezetének egyes részeit szállító autók, azt sem tudom, hogy ébren vagyok-e vagy álmodom.

Ezért használok füldugót. Milyen kár, hogy ez korábban nem jutott eszembe! Füldugókkal felvértezve nyugodtan, mosolyogva járkálok a lakásban. Istenem, végre csend! Fantasztikus! Egy hetes füldugóviselés után azonban mindkét fülemben csúnya sebek jelentek meg. Kétségbeesve lehuppantam a heverőre, és a fájó füleimet simogatva azon gondolkoztam, hogyan tovább.

Jaj, a fülem!! És akkor egyszer csak „beugrott”: AUDIRON!! A  heverőről felpattanva máris szaladtam érte. Lelkesen csepegtettem mindkét fülembe. Az  AUDIRON természetesen kifolyt, de mit tehettem volna, ha fájó füleim még a cseppekkel átitatott vattatampont sem viselték el. Ezért gyorsan átfordultam az oldalamra, és csak az egyik fülembe cseppentettem. Az építkezés zaja legnagyobb örömömre egyre csak tompult, úgy hallottam a környezetemből érkező hangokat, mintha víz alatt volnék… Elaludtam. Ébredés után pedig – lássanak csodát –, éreztem, hogy az egyik fülem teljesen rendbe jött. Euforikus állapotomban gyorsan átfordultam a másik oldalamra, hogy a másik fülembe is csepegtessek.

A  legfontosabb számomra az, hogy az AUDIRON segített megoldani, amit abban a pillanatban megoldhatatlannak tartottam. Csodás, hogy a cseppek segítségével ismét rátaláltam a harmóniára! Harmóniába kerültem önmagammal, a füleimmel és az engem körülvevő világgal – legyen is az bármilyen.

MIROSLAVA ABERLOVÁ Brno körzete

Forrás: Vitae magazin